HR:Szép nyári délutánnak indult. Olyan szépnek, hogy arra jutottam, ez bizony axioma. A hatvanhetes évjárat kivételessége legalább ilyen erejű bizonyosság. Hiszen, ha nem születtünk volna meg hatvanhétben, ki írná például ezeket a sorokat, ki főzné az ételeket ebben az étteremben, ki festené a képeket az étterem falára, ki szállítaná a borokat az étterem pincéjébe. Még mondják, hogy nem kötnek össze minket láthatatlan szálak! Kedves Olvasó! Ebben az étteremben egy hatvanhetes bandázás tanúja lehet, ahol a láthatatlan generációs szálak láthatóvá válnak, és tovább szövődnek, egyre tovább. EN:It was a nice summer afternoon. It's so beautiful that I got it, this is axiom. The exception of the sixty-seven-year vintage is at least as powerful as this. For if we were not born in sixty-seven, who would write these lines, who would cook the food in this restaurant, paint the pictures on the restaurant's wall, who would deliver the wines to the cellar of the restaurant. They're still saying we do not connect us with invisible threads! Dear reader! In this restaurant, you can witness a sixty-five-year-old bandage where invisible generation fibers are visible and continue to grow.
Polecany
